Vannak olyan dolgok amit még kis korban megtanítanak neked és sokszor ezen már felnőtt korban képtelenség lenne változtatni , mert ez egy érzés...Mert aki gyermekkorában megszokta , hogy megkap mindent amit csak kiejt a száján , az sosem fog tudni örülni egy apró örömteli pillanatnak. Ez olyasmi mint a szeretet , ha valakit igazán szeretsz akkor , ha összevesztek utána is ugyan úgy szereted , csak nem ismered be magadnak... Na visszatérve az eredeti témára , a kedvesség az a dolog ami mindig van még akkor is ha semmid sincs , mert mindenki tud adni a semmiből is mert az is egy valami , ha te csak egy mosolyt is adsz valakinek , lehet , hogy az éppen akkor sokkal többet ér , mint valami kacat . Van egy csodálatos érzés , amikor elmész egy koldus mellett például és rád tőr valami ami azt sugallja , hogy adj neki egy kis aprót , mert lehet neked sincs sok pénzed , de a te vagyonod biztos több mint az övé... Valamint biztos viszonozza azt a kis segítséged , vagy egy borzasztó hálás mosolyt vagy egy olyan őszinte kedves szót kapsz , amit egy olyan átlag embertől akinek van kenyere , háza , hazája , biztos , hogy nem tudna adni. Mert egy olyannak felesleges lenne az a kicsiny pénzösszeg ami egy földönfutónak "aranyat ér" . Innen is látszik , hogy az tud adni a legtöbbet akinek alig van valamije , mert nem az a szegény ember akinek nincs puccos háza ; vagy alig futja neki a pénzéből valamire , hanem az aki nem tudja megosztani a keveset is másokkal , aki kinevet másokat , mert csak ő tökéletes , vagy aki például nem látja a csodát , mert az mindig velünk van csak fel kéne fedezni , például az is egy borzasztóan csodálatos érzés amikor egy idős embernek annyit mondasz "Szép Napot!" és ő egy nagy mosollyal válaszol vissza és látod , hogy máris vidámabban indul a napja... Aki ezeket figyelembe sem veszi na az a legszegényebb a Világon!